PacsablOg.☺

 -Oké, menjünk.-mondtam, majd elindultunk a bejárat felé.
Amikor beértünk az aulába nagy meglepetésünkre nem volt ott senki. Még a portás, és a büfés néni se.
-Hova lett mindenki?-kérdeztem folymatosan forgolódva, hogy van-e valahol is valaki.
-Passz.-mondta Chars.-Most hogyan veszünk majd kaját?
-A kaja a lefontosab??-kérdezte Anne vigyorogva. Hát igen..Chars szeret enni.:D
-Neeeem.-mondta Chars lányosan pislogva. Na ez jó volt.Mind nevettünk.
-Szerintem keressük meg az..az egész sulit.-mondta Harry furcsán.
-Oké-zsoké.-mondta Chars. 

Elindultunk a lépcsőn fel csigatempóban, ugyanis mindenhova benéztünk. Fel mentünk a folyosóra.. Senki. Lementünk a könyvtárba. Senki. Kimentünk az udvarra. Senki. Átmentünk a tornaterembe. Mindenki! Azta, de miért?
Amikor beértünk a terembe, az igazgató úr beleszólt a mikrofonba.
-Késtek!-mondta élesen.
-Elnézést, de mi ilyenkor jövünk. Még nem késtünk el.-pillantottam az órámra.
-Igen, valóban. De tegnap el lett mondva, hogy ma iskola megbeszélés, és korábban kell jönni. Mégis hol voltatok?-kérdezte a diri szúrós szemekkel.
-Elnézést.-mondtuk, majd leültünk az egyik padra.
A diri csak beszélt, beszélt, és beszélt..Már éppen mondani akartam Anneéknek, hogy ez unalmas, meg stb. Amikor a diri egy nekünk fontos dologhoz ért. Kicsit meglepett.Kicsit..Eddig lehajtott fejjel ültünk, de erre a tényre felnéztünk. Mind.
-...És végül jövőhét Hétfőtől kötelezővé teszem az iskolai egyenruha viselését. Azért csak Hétfőtől, mert addigra mindenkinek kiküldik. Házhoz.-fejezte be a diri a mondandóját, mire az eész tornaterem duruzsolni kezdett.
"Mi van?" ,"Mi?", "Ne mááár!" és hasonló megjegyzések születtek. Ajj..Egyenruha?? Na azt már NEM!
-Elnézést! Tanár úr!.-kiáltottam és jelentkeztem.
-Igen, Nora?-mondta a diri.
-Miért kell egyenruha?-kérdeztem felháborodottan.
-Mi ez a hangnem, kisasszony?-kérdezte a diri idegesen.
-Elnézést, de ezt a diákoktól is megkérdezték?-kérdeztem én is idegesen. Ajjaj..bajok lesznek.
-Nem. Miért kellett volna?-kérdezte a diri.
-Mert mondjuk rólunk vélekednek. Nekünk csinálják ezt a szabályt, és még beleszólásunk sem lehet? 
Még egy szavazás sem? Migés milyen már ez?-kérdeztem idegesen, és már nem érdekelt, hogy büntetést kapok.
-Kisasszony! Elég legyen!-kiáltott rám, úgy, hogy belerezzentem.

-Elnézést, de szerintem igazam van!-idegeskedtem tovább.
-Igen, lehet hogy igazad van, de ez egy iskola, Nora. Nem egy szavazó klub.-mondta kicsit nyugodtabban a diri.
-Én ezt értem, de ez olyan igazságtalan. Mégis akarjuk mi ezt?-kérdeztem felállva, a tömeget buzdítva.
-Nem!-jött a válasz mindenkitől.
-Lenne beleszólási jogunk?-kezdtem hadonászni a kezemmel is.
-Igen!-jött megint a válasz.
-Mondjátok felem! Nem akarunk egyenruhát! Nem akarunk egyenruhát!..-kiáltottam a kezemet ökölbe szorítva, és felfelé emelgetve, mint a tüntetéseken.
-Nem akarunk egyenruhát! Nem akarunk egyenruhát!-kiáltotta mindenki.
-ELÉG LEGYEN!-kiáltott a diri.-LESZ EGYENRUHA ÉS KÉSZ! NORA AZ IRODÁMBA! MOST!-kiabált velem a diri.Jajj neee! Ezt nem akartam.:(
-Megyek.- Indultam el az ajtó felé. Amikor megálltam az ajtóba, vissza néztem, akkor mindenki engem nézett. Elmosolyodtam, mire hangos tapsvihar keletkezett. Kiálltak mellettem.:)
-Gyerünk, gyerünk, gyerünk!!-hesegetett a diri.
-Megyek már.-húztam el a számat.
Amikor beértünk az irodába, beültem az egyik fotelbe. A diri a helyére. 

-Nos. Mégis mire véljem ezt, Nora?-vágott bele a közepébe.
-Elnézést tanár úr, de ezt nem hagyhattam annyiban.-mondtam.
-Én ezt értem. De itt ÉN hozom a döntéseket!-mondta felháborodottan.
-De tanár úr! Inkább egész évi büntetés, mint egyenruha. Kérem! Inkább büntessen engem egész éven át, mint mindenkit ,egész éven át!-kérleltem a dirit.
-Nos. Ez nagyon hízelgő ajánlat.-köszörülte a torkát.-Rendben.-mondta egy kis idő múltán.
-Komolyan?-álltam fel a székről boldogan. A diri bólintott.-Köszönöm igazgató úr!-ültem vissza.
-Semmiség. A büntetésed a következő. Minden reggel elsőnek ide jössz az irodámba, és megmondom, hogy mit kell aznap tenned.-mondta komolyan.
-Rendben. Köszönöm szépen!-mosolyogtam az igazgató úra, és erre ő..ő..visszamosolygott. Wow! Talán első és utolsó. Megenyhült volna a diri? Vagy csak velem?? Tidok marad..
Amikor kimentem az irodából Anne, Chars és Harry ott vártak rám. Anne azonnal oda is jött.
-Na?? Mi volt?-kérdezte aggódva.
-Nem nagyon dolog. Mindjárt..-kezdtem, de nem tudtam befejezni, mert a diri beleszórt a mikrofonba.
-Hála Nora Shelzingernek, véglegesen is törtlöm az egyenruha ötletet.-hangzott a hangszórókból, mire az egész (gondolom, de nem tudom..) suli tapsolni, fütyülni, és éjjenezni kezdett. Én csak vigyorogtam, majd vissza fordultam Annehez, és a többiekhez, akik csak tátott szájjal tapsoltak.
-Mondjad máááár!-sikoltozott Anne örömében.
-Nem nagyon cucc. Csak kértem a dirit, hogy inkább engem büntessen egy éven át, és ne mindenkit egész gimis idejében.-mondtam mosolyogva.

-Komolyan? De rendes vagy.-rakta Anne mosolyogva a vállamra a kezét.
-És mi a büntetésed?-kérdezte Chars.
-Hát-vakargattam a tarkómat.-Minden reggel be kell mennem az irodába érkezéskor, és akkor mondja meg mi lesz a bünti.-mondtam.
A többiek csak bólogattak. Harry mosolyogva nézett, de nem mosolyogtam vissza, csak halványan. Még mindig haragszok rá a filmes cucc miatt..

Órák után a többiekkel együtt mentünk ki a suli elé. 
-Na nekem mennem kell. Egy csomó a beadandó, meg minden.-mondtam remélhetőleg totál nyugodtan.
-Oké, mi is megyünk. Megyünk egyenpólót venni.-mondta Anne vigyorogva, majd adott Charsnak egy gyors csókot.
-Milyen pólót?-kérdeztem. Nekünk Harryvel ilyen miért nincs?:(
-Ugyanolyan pólót veszünk, csak nekem csajos, neki pasis.Mutassak képet?-kérdezte, mire bólintottam.
-Valami ilyesmi.-mondta mosolyogva.

Annyira össze illenek.:)
-Mehetünk?-kérdezte Harry. Csak bólintottam.
Egész úton nem beszéltünk. Én mert haragudtam rá, ő meg gondolom nem értette ezt az egészet. Gondolom, nagyon hidegen hagyja.
-Hát akkor szia.-adtam Harrynek egy gyors puszit, amikor a házunkhoz értünk. 
-Mi bajod van?-kérdezte.
-Mi? Semmi..-mondtam a könnyeimmel küszködve.
-Aha, persze.  Ezt most komolyan el akarod hitetni velem?-kérdezte a fél szemöldökét felvonva.
-Nekünk miért nincs egyenruhánk, vagy valami, ami egyen?-kedztem bele. Harry nyitotta volna száját, de folytattam.-Miért nem megyünk moziba? Miért nem akarsz velem filmet nézni. Nem muszáj olyat amit szeretünk, de legalább együtt lennénk. Miért kell majd, ha egyeltalán nézünk majd olyan filmet nézni, amit te akarsz? Én nem számítok?-kérdezetm könnyezve.-Sose nézed, hogy mit szeretnék, pedig totál átlátszó vagyok. Még a diri is tudja mit akartam a büntivel, pedig még csak nem is mondtam el teljesen. Kitalálta, hogy nem akarok egy egész sulit büntettetni. Inkább elvállalom én.!-mondtam könnyes szemekkel.-Észre veszel engem valaha is? Mert az oké, hogy tegnap azt mondtad igen, de az, hogy beszélgetünk, az nem azt jelenti, hogy figyelsz rám. A filmesnél se figyeltél rám. Mert nem érdekel, de akkor mondanád,  hogy ne reménykedjek a kapcsolatunkban.-mondta bőgve, és meg sem várva Harry válaszát berohantam az ajtón.
Felrohantam a szobámba, és magamra csptam az ajtóm. Lezuhantam az ágyra.

A következő pillanatban anyu jött be.
-Kislányom mi a baj?-kérdezte aggódva. 
-Elegem van mindenből.-mondtam sírva.
Miután elmeséltem anyunak, hogy mi volt, totál megértett.
-Ha nem működik, akkor nem kell erőltetni. Most magadra hagylak egy kicsit a gondolataiddal. De azt ne feledd. Nem kell azért máshogy döntened, mert nem akarod megbontani a rendet. Dönts minidg bátran, és határozottan. Ha végülis rosszul döntenél, az sem baj, mert abból tanul az ember.-mondta anyu mosolyogva, majd kiment. Kb 10 perc múlva azon gondolkodtam, hogy Harry ugyan hazament, vagy még mindig ott áll? De nem akartam megnézni. Nagyon megbántott, és az a rossz, hogy megint nem tudta mivel..
A következő pillanatban valami kopogott az ablakomon.. ....

Hamarosan következő rész.!:)